PANGIGAPOAN
1. TONGTONG
Maéstro: | Masantós a kabuasán ed sikayó, agági. | |
Manáarál: | Ontán met ed sikayó, kúya. | |
Maéstro: | Siák si Pedro. Tagá ak San Fabián, Pangasinan. Tagá inér ka, agí? | |
Manáarál: | Tagá ak New York, New York, kúya. Siák si John. | |
Maéstro: | Komústa ká ey, John? | |
Manáarál: | Maóng met, kúya. |
2. INPANPASAL
Inbagá: | Siák si Pedro; tagá ak San Fabián. | |
Tepét: | Tagá inér ak, ey? | |
Ebát: | Tagá ka San Fabián. | |
Inbagá: | Siká si Bill. Tagá ka Kansas. | |
Tepét: | Tagá inér ka, ey? | |
Ebát: | Tagá ak Kansas. | |
Inbagá: | Sikató si Harry, tagá San Francisco. | |
Tepét: | Tagá inér ey? | |
Ebát: | Tagá San Francisco. | |
Inbagá: | Sikamí si Pedro tan si Bill. Tagá kamí San Fabián tan Kansas. | |
Tepét: | Tagá inér kamí, ey? | |
Ebát: | Tagá kayó San Fabián tan Kansas. | |
Inbagá: | Sikayó di Harry tan si John. Tagá kayó America. | |
Tepét: | Tagá inér kayó, ey? | |
Ebát: | Tagá kamí America. | |
Inbagá: | Sikará di Ben tan si Bill. Tagá rá New York. 4 | |
Tepét: | Tagá inér irá? | |
Ebát: | Tagá rá New York. | |
Inbagá: | Sikatayó di Pedro, si Bill tan si Harry. Tagá tayó Pilipinas tan America. | |
Tepét: | Tagá inér tayó? | |
Ebát: | Tagá tayó Pilipinas tan America. | |
Inbagá: | Sikatá si Pedro tan si Harry. Tagá ta America tan Pilipinas. | |
Tepét: | Tagá inér ta? | |
Ebát: | Tagá ta America tan Pilipinas. | |
Inbagá: | Pára siák may líbro. | |
Tepét: | Pára siopá may líbro? | |
Ebát: | Pára siká. | |
Inbagá: | Pára sikayó may rósas. | |
Tepét: | Pára siopá may rósas? | |
Ebát: | Pára sikamí. | |
Inbagá: | Pára sikará may kártaplúma. | |
Tepét: | Pára siopá may kártaplúma? | |
Ebát: | Pára sikará. | |
Inbagá: | Pára siká may yóyo. | |
Tepét: | Pára siopá may yóyo? | |
Ebát: | Pára siák. | |
Inbagá: | Pára sikamí may láta. | |
Tepét: | Pára siopá may láta? | |
Ebát: | Pára sikayó. | |
Inbagá: | Pára sikatá rámay bayáwas. | |
Tepét: | Pára siopá rámay bayáwas? | |
Ebát: | Pára sikatá. | |
Inbagá: | Pára sikatayó may baráng. | |
Tepét: | Pára siopá may baráng? | |
Ebát: | Pára sikatayó. | |
Inbagá: | Siák si Pedro. Siák so maéstro yo. | |
Tepét: | Siopáy maéstro yo? | |
Ebát: | Sikayó, di (máma) Pedro. | |
Inbagá: | Sikará di Nána Susing. | |
Tepét: | Siopá rá ey? | |
Ebát: | Sikará di Nána Susing. 5 |
3. *SOMARIO (BALON SALITA)
Tongtóng tan inpanpasál
a(-n); ágew; agí; ak; America; arál: manáarál; atchí; di; ed; eg; inér; irá; ka; kamí; kayó; komósta; kúya; maéstro; maóng; masantós; may; met; ngárem; ontán; pára; ra; rámay; si; siák; sikamí; sikará; sikatá; sikatayó; sikató; sikayó; siopá; so (-y /V__); tagá; tan1; yó.
Aróm
aróm; baga: inbagá; bálo; ebát; pasál : inpanpasál; salíta; somário; tepét; tongtóng.
4. INPANPASAL
(1) Masantós a ágew ed siká, agí.
(2) Onlá kamí la.
(3) Onurán nabuás.
(4) Onakár ak.
(5) Antótan?
(6) Líbro tan.
(7) Ón, líbro ya.
(8) Andí, aliwán líbro ya.
(9) Inmurán kárumán.
(10) Inmakár ak.
(11) Líbro tan, aliwán lápis.
(12) Onlalábi la.
(13) Onáakár ak.
(14) Onlá kamí la. Tíla la!
5. SOMARIO (GRAMATIKA)
(a) | Pronombre: | Kláse ‘sasalitaén’. | ||
+Verbo__ | -Verbo__ | |||
ak | ||||
ka | ||||
Ø | ||||
itá | ta | |||
itayó | tayó | |||
kamí | ||||
kayó | ||||
irá (rá /V__) |
(b) | Pronombre: | Kláse ‘independiente’. | |
siák | sikamí | ||
sikará | |||
sikatayó | |||
siká | sikayó | ||
sikató | sikatá |
(c) | Verbo: | Klase ‘man-, on-, maN-’. | ||
nabuás | nátan la | karumán | ||
man- | man+CV1- | nan- | ||
on- | on+CV1- | -inm- | ||
maN- | maN+V1- | aN- | ||
Bilbílang |
lamót | nabuás | nátan la | kárumán | |
(on-+) | akár | onakár | onáakár | inmakár |
(on-+) | batík | onbatík | onbábatík | binmatík |
(man-+) | sigarilyó | mansigarilyó | mansisigarilyó | nansigarilyó |
(maN-+) | kan | mangán | mangákan | angán |
(d) Demonstratives
lamót | kláse | |||
Tepét | Símple | |||
daisét | dakél | |||
asinggér ed siák | ya | antóya | ya | ráya |
asinggér ed siká | tan | antótan | tan | rátan |
arawí | man | antóman | man | ráman |
6. SOMARIO (BALON SALITA)
ágew (on-); akár (on-); aliwá; *andí; antóman; antótan; antóya; áral (man-); arawí; asinggér; aso; *bái; báka; baldó (man-); baráng; batík (on-); bayáwas; duég; iróng (on-); *itá; *itayó; kán (*mangán); *karumán; kartaplúma; kawayán; kiéw; kilométro; *la; *la (on-); *lábí; lábi (on-); *láki; lápis; láta; líbro; loksó (on-); lorém (on-); *máma; *man; *manók; *nabuás; *nára; *nátan; nióg; urán (on-); *on; óto; pawáy (on-); pusá; rósas; sapár; *tan2; *ya; yóyo.
Arom
biláng: bilbílang; daisét; dakél; gramátika; independiénte; kláse; lamót; pronómbre; salíta; sasalítaen; vérbo.
7. DAISET A PANGALAWAN
(a) | Anlóng ed Panaggímper |
Waláy alkansiák ya kawayán | |
Inágew ágew kon kargaán | |
Sakéy síntimos no Lúnes | |
Sakéy síntimos no Mártes | |
Sakéy síntimos no Miércoles 11 | |
Ontán met no Juéves tan Viérnes | |
Agkó saewén ya pélagan | |
Gastosén ko no mamáurán |
Bálon salíta
ag-; ágew; inágewágew; alkansiá; anlong; gástos; gimper: panaggimper; Juéves; karga; ko (-k /V__); Lúnes; urán: mamáurán; Miercoles; no; saew; sakéy; sintimos; Viernes; walá.
(b) Crossword
5_____ a 7_____ ed sikayó, 1____.
2_____ ya, aliwán asó.
Púnti tan, aliwán 4_____.
ak + irá = 6_____
Tagá 9_____ sikayó, 3_____
mangán, 10_____, angán
Onbatík? Andí, on- 8___
12(c) Scrambled letters
- ANUNONA NARUT
- RAMA RAPAPA YIP BANGOS?
- LAKI LATA NO - LIMA LA